Cadaver donor = agyhalott
Agyhalott = halott
Halott = nem élő, és nem is haldokló…hanem HALOTT.

1. Agyhalál - halál. A halál definíciója és a halál fogalmi meghatározása az elmúlt évszázadban gyökeresen megváltozott. Régen úgy képzelték, hogy halott az, akinek nem dobog a szíve és nem vesz levegőt. Igen ám, de a mai tudomány lehetővé teszi, hogy embereket lélegeztető gépen lélegeztessenek (holott neki légzése nincs) és a keringését a szíve helyett un. "szívmotorral" vagy szakszóval +cardio- pulmonalis bypass" segítségével napokig - hetekig (esetleg tovább) fenntartsak. Volt több ilyen eset, ám egy idő után azt vettek észre, hogy bár ezeket az életfontos működéseket pótolni tudták, a mély "kómában" lévő betegek egyikénél-másikánál a szervek összehangolt működése mégis megszűnt. Ennek okát a későbbi boncolások és kutatási adatok egyértelműen az agy vegetatív működéseket koordináló területeinek (az úgynevezett agytörzs) pusztulásával lehetett magyarázni, más szóval ha valakinek az agytörzse elpusztul, valamennyi szerv- és szövet ideig-óráig képes még önálló (ALÁHÚZOM: ÖNÁLLÓ) működésre, de hiányzik az összerendezett egység, mert nincs ott a karmester. És még valami. Az agytörzs ezen felül nem csak a légzést, keringést, kiválasztást, stb., de a gondolkodást, érzelmeket és értelmet jelentő agykéreg folyamatos aktiválását is végzi. Ha az agytörzs elpusztul, az agykéreg működése is leáll, a gondolkodás kihuny, az érzelmek, a gondolatok és érzések végérvényesen elvesznek
Azt mindig is tudtuk, hogy a differenciált, kifejlődött idegsejtek nem regenerálódnak, így az elpusztult agytörzs helyébe sajnos nem nő új. Ha tehát az agytörzs elpusztul, az ameber mint emberi lény is elpusztul. Bizonyossággal kimondható, hogy gondolkozni, érezni, gondolni, már nem tud és soha nem is fog tudni, valamint azt is, hogy a szervek önálló, egymás nélkül is még ideig-óráig fennálló működése még az intenzív terápia millió fegyverének teljes bevetése mellett sem fog sokáig fennállni. Tehát a halál, mint fogalom, most már nem a szív- és a légzés hiánya, hanem az agy funkciójának biztos elpusztulása. Nincs tehát különbség az “agyhalál” és a “halál” fogalmak között.
A praktikus nyelvhasználat mégis megkülönböztette a kettőt, és ennek csak az az oka, hogy mivel egyes szervek működését gépekkel fenn lehet tartani (légzés, kiválasztás), egyesek pedig önállóan is működnek akár hetekig (pl. szív: akár egy lombikba kivéve is hetekig dobog, ez az ún. klasszikus “Starling kísérlet” – ld. Mintegy kétszáz évvel ezelőtt az élettan kutatások között), ezért a halálnak arra a speciális körülményére, amikor az intenzív osztályon a lélegeztető gépen következik be, az agyhalál szót használjuk. De mégegyszer, ez senkit nem szabadna, hogy megtévesszen, mint valós biológiai, mind orvosi és mind jogi az egész világon egységesen) ez az illető teljes halálával egyenértékű állapot.

2.
Az agyhalált nem EEG-vel állapítják meg, hanem három szakorvos, egymástól függetlenül hét különféle vizsgálatot végez. A hét vizsgálat között nem szerepel az agy elektromos aktivitásának mérése.
A köztudat (sőt, néha még a kevésbé tájékozott orvosok is), azt HISZIK, hogy az agyhalál megállapítása EEG vizsgálatot jelent. Ki kell ábrándítsak mindenkit, az agyhalál akkor mondhato ki, ha az agytörzs TELJES működés-leállása igazolható. Az EEG az agykéreg-agyfelszín idegsejtjeinek elektromos kisüléseinek összegzett képe, semmi köze az agytörzshöz. Igaz, hogy az agytörzs elpusztulását követően az agykéreg sejtjei is “elnémulnak”, de ez a diagnózis szempontjából másodlagos jelenség. Mint ahogy fordítva viszont már nem igaz: izoelektromos EEG vonal (azaz elektromos “csend”) nem jelenti feltétlenül az agytörzs pusztulását, ilyet látunk olykor mély kómában (amiből még LEHET visszatérés), vagy egyes gyógyszerek hatására. Ezen esetekben azonban a beteget gondosan megvizsgálva, az agytörzs működésének jeleit még észleljük, ezért sem lehetne kimondani azt, hogy az illető halott.
Egyéb dolgok nincsenek. Ha valakinek az agytörzse elpusztult, akkor már halott. (Nem kvázi halott, hanem halott halott.) Agyi elektromos aktivitást ilyenkor felesleges vizsgálni, minthogy nem az a néhány agykérgi sejt elektromos tevékenysége érdekel minket, hanem az emberi agy működési képessége – ez pedig az agytörzs függvénye.

3.
A kioperálást végző sebészcsapat nem vesz részt az agyhalál megállapításában.
Nem is tehetné, mert:
1. törvény tiltja
2. a donorokat intenzív osztályok jelentik. A szervkivételt transzplantációs sebészek végzik. Transzplantációs sebészek Budapesten két  klinikán találhatóak (Szív- és Érsebészeti Klinika, Transzplantációs Klinika), ezenkívül még a másik három egyetemi városban is egy-egy szervátültető központ van. Tehát: ha pl. egy budapesti intenzív osztály megállapítja egy betegénél az agyhalált, akkor felhívja a Szervkoordinációs központot és jelenti, hogy van egy donora. A transzplantációs team akkor indul el a donorjelentő kórházba, amikor az ismeretlen, ámde másokon segíteni akaró, donort jelentő aneszteziológus azt mondja, hogy az agyhalált megállapították.
Az intenzív osztályon aneszteziológusok dolgoznak, akik súlyosan beteg embereket gyógyítanak. A műveseosztályokon nefrológusok dolgoznak, akik vesebetegeket gyógyítanak, és végeznek a dialízisre szorulóknál hetente háromszor művesekezelést. A transzplantációs osztályokon sebészek dolgoznak, akik vesebetegeket transzplantálnak. Ez a három munkakör igen ritkán találkozik egy kórházban… Következésképpen az aneszteziológus nem találkozik a nefrológussal (pláne nem a nefrológus betegeivel), a transzplantációs sebész szintén nem találkozik sem a nefrológussal sem a betegekkel, az aneszteziológus és a transzplantációs sebész kétségkívül “összefut” időnként egy-egy szervkivételnél, de akkor a rövid bemutatkozáson kívül másra nincs idő. Tehát: az aneszteziológus és a sebész nem ismeri a vesebetegeket, a nefrológus pedig nem ismeri a donort jelentő aneszteziológust és a sebészeket…

4.
A veseátültetés immunológiai egyezés alapján történik. A szervkivétel után kb. 6 órával (ennyi a tipizálási idő) megkapja a négy transzplantációs centrum az ún. szelekciós listát, amin az a néhány név szerepel – immunológiai egyezés sorrendjében – akikbe a kivett két vese beültethető. A tipizálási időből következik, hogy a szervkivételkor a kivevő teamnek fogalma sincs róla, hogy kik fogják kapni a két vesét. Tehát a kivétel NEM A “döntés” után történik.
A máj- és szívátültetés recipiensének kiválasztása vércsoportazonosság, méretazonosság és súlyossági fokozat alapján történik.
A leggazdagabb ember sem tudja az immunológiai jellegzetességeit megváltoztatni. Ha valakibe immunológiailag nem tökéletes szervet ültetnek, az nagyon csúnya halállal hal meg nagyon hamar… Szóval az, hogy egy donort kezelő orvos(csoport) kapcsolatban legyen egy ismert immunológiai szerkezetű recipienssel, eleve elég valószínűtlen. És még valami: az agyhalál megállapításakor (SŐT: még a szervek kivételekor SEM) nem ismert a donor immunológiai szerkezete, minthogy annak megállapításához speciális labor kell, és ezt a transzplantációt végző csoport intézi. A milliomos recipiens legfeljebb itt jöhetne a képbe, de eddigre a donor agyhalálával kapcsolatos dolgok már réges-régen lezajlottak. Tehát a gondolat, hogy valaki egy donor kihasználásával – kvázi megölésével – egy általa ismert recipienst juttasson előnyhöz – a tudomány mai állása szerint – de facto kizárt. Hacsak az ált. rel.elmélet szerint az időt egy kicsit visszafelé is forgatjuk.
Képzeljük el a szervkereskedelmet Magyarországon. Nem akarok nagy szavakat használni, de nem hiszem, hogy sok elvetemült, és etikátlan orvos rohangál. Ráadásul, ha valaki orvos létére, aki elég elvetemült és etikátlan, és pénzt akarna keresni sokat, valószínűleg csak mint utolsó lehetőség merülne fel benne a transzplantáció, minthogy ezzel ma pénzt keresni nem lehet.
Ne felejtsük el, hogy a “szervkereskedelemhez” nem csak eladó és vevő, de piac is kell. Hol árulná és hogyan árulná valaki a szerveket? Például újsághirdetéssel? “FIGYELEM! Egy "A" negatív vércsoportú, HLA-A:2,4, HLA-B: 5,8, HLA-DR: 2,8, immunológiai egyezésű vese a mai napon, 24 órán belül sürgősen, jó áron eladó! Érdeklődni az xxx telefonon!” Ennél azért könnyebb és jobb pénzkereseti lehetőség is kínálkozna, nem?

5.
Tiltó nyilatkozat
Aki tiltakozni akar, máris megteheti.  Hivatalos módon a családorvosánál, nem hivatalosan meg helyezzen el a személyi igazolványában egy cetlit, szóljon hozzátartozóinak, hogy nem egyezik bele a halála utáni szervkivételbe.
Tudom: bárki kiveheti, "elveszítheti", a lehetséges szervek reményében.
Ha hamisítani akarnának, megtehetnék. De azt is megtehetnék, hogy halálos adag gyógyszert írnak fel minden huszonkettedik hozzájuk forduló náthás kisgyereknek. Mégsem teszik. A rendőr nyugodtan fejbe lőhetne bárkit, aztán azt mondhatná, hogy rátámadt. De nem teszi. Tudom, hogy furcsán hangzik, de Ők TÉNYLEG szeretnék megmenteni a beteg embereket, és meggyógyítani mindenkit, még akkor is, amikor őket ugyanúgy átverik a boltban, az autószerelő rossz gyertyát tesz be, a hentes becsomagolja a mócsingot és így tovább. De még soha nem akartak megölni senkit.
Alapvetően a donort kezelő orvos a donorért felelős. Ha ilyen kártyát talál, a donációt el sem indítja. Ha történetesen eltüntetné a kártyát (Ó, persze, miért is NE lenne etikátlan és gonosz?), akkor ezzel szerez magának egy körülbelül 6-8 órás folyamatos, kemény intenzív munkát (a donor keringésének fenntartása nem kis kihívás), egy csomó plussz adminisztrációt, egy nehéz beszélgetést a családdal, néhány tucat éjszakai telefonhívást a transzplantációt szervező országos központtal, stb. Viszont kockáztatja azt, hogy esetleg a családból valaki tud a kártya létezéséről (miért ne tudna, hiszen ha valaki ilyen kártyát csináltat, nyilván beszél is róla), és ezután a család komoly pert indíthat az orvos ellen.
Aki ilyen kevés fizetésért hajlandó ilyen sokat dolgozni, ügyelni, hétvégén is dolgozni és otthon is folyton “behívható” állapotban “pihenni”, azt úgy hívják, hogy “megszállott”. (Sokan úgy hívják, hogy “őrült”.) Valahol mindannyian, akik ezt csinálják, kicsit megszállottak, és persze, hogy az előttük lebegő erkölcsi normák mások által történő sárba tiprása rossz érzés. Nem öröm, hogy ennyi fáradtságos átdolgozott éjszaka és nappal után azt olvassák az interneten, meg az újságban, meg a TV-ben, hogy “ugyan miért is ne lenne szervkereskedelem?”, nem jó érzés az, hogy eleve ez a feltételezett kiindulási alap, meg az,hogy miért NE lenne valaki ebben a szakmában embertelen, erkölcstelen és elvetemült.
Nem tudom, mivel foglalkoznak e sorok olvasói, de gondolom becsülettel és tisztességgel csinálják. Arra kérem, higgyék el nekem, hogy azok is ezt teszik, akik például ma éjszaka is bent vannak a kórházban, és őrzik a betegeket.
És végül azt a 8 éves kisfiút tudom idézni, akinek a veseátültetése előtti percekben az ágya szélén ülve próbáltam elmesélni, hogy most mi fog történni vele, és akinek egy kérdése volt: “és mondd csak, holnap már TÉNYLEG ehetek akár banánt is?!”
...ehetett...     és azóta 18 éves... (és két hónapja rátaláltam az iwiw-en. Jól van. )

 

(szerk.)

A témáról bővebben olvashat a http://www.szervatultetes.hu honlapon.

 

VISSZA