Történeteink

Ivett	Donát	Jenny	Viki	Virág&Dóri	Adri	Tomi
Zoli	Tündi	Dávid	Alexandra	Anna	Szabina	Gergő
Lili

 

Donát története

Witzl Donát 1992. 04. 30.-án született. Szép, egészséges, jó kedélyű csodálatos kis baba volt. Nyugodt csecsemo és rendkívül ügyes, főleg a súlyához képest. (6 hónaposan 9 kg-ot nyomott. A mozgékonysága egy sportban kiemelkedő gyereket produkált. A szobája tele érmekkel, atlétikai és foci főleg.

2004. 10. 06.-án is éppen foci-edzésről jött haza éhesen, (addig soha nem ette meg a gombát) kért a gombástojásból, és evett velem együtt belőle. Másnap reggel iskolába induláskor hányt. A gyermek-háziorvoshoz vittem azonnal, aki vírusos hányással, hasmenéssel kezelte itthon gyógyszerrel. (tudva azt, hogy gombát ettünk) A kórházba nem utalta be, kérésemre sem. Ekkor már nekem is voltak hasi görcseim, de más tünet egyelőre nem. Donát napról-napra gyengébb volt, csak feküdt, nem evett, valamennyit ivott, és szedte a gyógyszert. Csütörtök: még hányás, de péntek éjjel már csak véres nyák jött belole. (csütörtök éjjel nekem is erős hasmenésem volt és még másnap is erős görcsök). 9-én este végre az újabb kérésemre megírta a beutalót a doktornő és felhívta a kórházat. Elmondta a diagnózisát, a gombát kizárta mint lehetséges okot a betegségre. A kórházban, itt Kaposvárott ennek megfelelően is fogadtak. Levették a vért végre, és hazaküldtek engem, hogy reggel majd visszamehetek a Donihoz. 9 óra körül jöttem el, de alig értem haza, csengett a telefon: - azonnal menjek vissza, mert a mentő viszi a Donátot Budapestre. Heveny májelégtelenséggel, a GOT értéke 15000. Nem értettem mi ez??? A doktornő azt mondja, majd Pesten tájékoztatnak, mit jelent ez!

Három átszállással vittek bennünket mentővel a Heim Pál Gyermekkórházba. 10-én éjjel 02-kor értünk oda. Donát nyugodt, élvezi az utat, nem alszik már három napja velem együtt. A kórház toxikológiai intenzív osztályán Dr. Kiss Gabriella fogad és tájékoztat - A Kaposvári eredményeket újra fogja vizsgálni, ha ezek valóban így vannak, akkor a Donátnak sajnos nincs májműködése, a veséje, nem is érti, hogy még működik, de hamarosan nem fog, és utána aluszékony lesz, agyödémát kap és kómába esik. Ez kb. 2-3 nap. Nekem jogom van 24 órát mellette lenni, és most azonnal nekilát, és amit tud megtesz. Így is volt! Hajnali 4-ig ott voltak mellette, ezer cső és műszerrel kötötték össze. Elaltatták és a főerekbe kanülöket műtöttek be. De végre alhatott, és úgy ébredt, hogy - de jó volt aludni egy kicsit. Addigra a Doktornő feltette a májtranszplantációs lista első helyére, akut májelégtelenséggel. A fiatal Dr.-no szigorú, precíz és végtelenül nagy pontossággal tette a dolgát reggelig. Velem is segítőkészek voltak az egész osztályon. Ritka és furcsa volt ilyet tapasztalni egy kórházban. 10-én vártuk a csodát - ami 30 napja nem volt, az estére megtörtént! - Talán van donor, de csak reggel lehet majd biztosat tudni. Itt a csoda, aminek el kellett jönnie tudtam, hogy valaminek történnie kell. (napközben még vérplazma cserét is csináltak Doninak, amitől jobban lett.) 11-én reggel megmondtuk Donátnak, hogy meg kell műteni, kap új májat, mert az övé nem működik. Eddig a pontig nem tudtam volna neki mit mondani, hogy mekkora nagy baj van és én magam sem fogadtam el, hogy másként is történhet! Végig nyugodt, de most egy kicsit könynyezett. Eddig engem vigasztalt, hogy ne sírjak, hiszen nincsen semmi baj, mert ő tulajdonképpen nincs rosszul, hiszen nem fájt semmije. Aztán elkezdődtek az előkészületek az átszállításához a Transzplantációs Klinikára.
Megjött a mentő . A klinikán már vártak bennünket és azonnal a műtétre való előkészületek is megkezdődnek. Timi jön először mosolyogva, és intézkedik. Kóbori doktor bemutatkozik, és elmondja mi fog történni, milyen esélyeink vannak, de igazából semmi nem jut el a tudatomig csak az új élet lehetőségét, és a reményt látom benne meg azt, hogy alig várja, hogy mehessen a műtőbe dolgozni. 12 órakor Donátot betolják a műtőbe, az ajtóig lehet kísérni. Timi próbál megnyugtatni, és végig mosolyog. Bíztat, hogy tájékoztatni fog a műtét alatt is. ekkor még nem is tudom, hogy mennyit dolgozott már azon, hogy a Donát bent lehessen a műtőben. (pl.: a Fazakas doktort nem kis szervezéssel, a Malévvel hazahozatta Berlinbol egy konferenciáról a műtétre!) Timi 12. 35-kor telefonált, hogy a műtét most kezdodik. 15.00 - óra kivették a rossz májat, aztán az új spontán indult később. 6 órás műtét, komplikáció-mentesen! Timi mosolyog és örül, nem érti, hogy miért sírok. Amikor kitolják a műtőből a Donit, ott állok és látom, hogy egyedül lélegzik, egy kis törékeny test, ami keresztbe van vágva, csővel a szájában és ez még csak a kezdet. Az orvosok is kint a folyosó végén mosolyognak, elégedettek. Fazakas dr. visszaindul Berlinbe azonnal. Hihetetlen, hogy ilyen is van. Olyat látok kórházi ellátásból amilyet eddig még sohasem.

Az intenzíven Ildikó nővér van nappal, aki egypillanatra sem hagyja magára Donátot, igaz, hogy állandóan csinál is vele valamit. Sok információt tőle gyűjtök be. Az éjszakai ápolót Tamásnak hívják, róla Donát csak jókat mond. Az összes nővérnek van egy kedves szava, bejönnek, túró-rudit, tv-t, videót, kazettákat hoznak, hogy ne unatkozzon a kis beteg. Az orvosok készségesek, tájékoztatnak, bármiről is kérdezek. Mindenre azonnal reagálnak ha Donát bármit is mond. Az ötödik nap után lekerülhetünk a sebészetre, ketten vagyunk egy szobában éjjel-nappal. Itt újabb nővérek, és egy férfi ápoló kifogástalan segítségét kapjuk. Kóbori doktor minden nap bejön, és próbál válaszolgatni a kérdéseimre, és megpróbál felkészíteni a további életre bennünket. Timi akar belém önteni egy kis erőt és útmutatást nyújt a kétségbeesésemben.

A legtöbb erőt azonban a Donátból merítem, mintha nem is ő lenne az egész történetnek a szenvedő alanya. Úgy harcol, és mindent türelemmel visel, és úgy gyógyul, hogyha ránézek csak egy rossz álomnak tűnik az egész. Október végén hazajöhetünk, de a kapcsolat a kórházzal nem szakad meg, és olyan mintha oda is haza mennénk amikor visszajárunk. Gerlei doktorno, Irénke nővér szeretettel fogadják mindig Donátot és maximális figyelmet fordítanak rá. Bármikor számíthatunk rájuk 250 km távolságból is. Mindenki gyermeke ott Donát, és ez ad biztonságot itthon. Most 2 év elteltével Donát ugyanolyan mosolygós mozgékony. Foci, és tollas edzésre járó sportos fiú, mintha meg sem történt volna ez az egész.

Sajnos nem tudom eléggé megköszönni és meghálálni, hogy visszakaptam őt! A személyek megemlítésével (a teljesség igénye nélkül) szeretném azokat kiemelni, akik örülnek, amikor látják Donátot és ezzel mondanék nekik - nem elégszer - köszönetet!

Köszönöm!

Szalay Erika